Satoshi Nakamoto Bitcoinról alkotott víziójának középpontjában a bányászat vagy „mining” áll, amely folyamat egyszerre biztosítja a hálózat biztonságát és ösztönzi a részvételt. Röviden a Bitcoin bányászat a tranzakcióblokkok blokklánchoz való hozzáadását és e művelet ellenőrzésének folyamatát jelenti.
A Bitcoin proof-of-work (magyarul: munka bizonyítása) konszenzusos mechanizmust használja, amely elkötelezettséget követel a bányászoktól drága bányászati hardver és magas villanyszámla formájában.
A bányászok versenyeznek egy összetett kriptográfiai rejtvény megfejtéséért, amiért a rendszer új Bitcoinnal jutalmazza őket.
A Bitcoin-bányászat az a folyamat, amelynek során a tranzakciók blokkjait hozzáadják a nyilvános blokklánchoz, és ellenőrzik azokat. Ez egyben egy új Bitcoin érme létrehozásának folyamata is – egy olyan mechanizmus, amely egyrészt biztosítja a blokklánc integritását, másrészt ösztönzi a hálózatban való részvételt.
Több mint egy évtizede, hogy Satoshi Nakamoto megalkotta a Bitcoint, ezért sokan hallottak már a kriptovaluta bányászatról, de a legtöbben nem tudják, hogy pontosan hogyan működik és hogyan profitálhatnának belőle.
Mi az a Bitcoin bányászat?
A Bitcoin bányászata nem olyan, mint aranyat vagy szenet lapátolni mélyen a föld alatt. A bányászat ebben az értelemben a Bitcoin segítségével végrehajtott tranzakciók ellenőrzésére vonatkozik. A bányászok azok a személyek vagy cégek, akik fenntartják és ellenőrzik a kriptovalutát támogató blokklánc-hálózatot.
Körülbelül négyévente a Bitcoin bányászatának jutalma felére csökken, ezt az eseményt „felezésnek” (halving) nevezik. 2020 májusában a blokkjutalom blokkonkénti 12,5 BTC-ről 6,25 BTC-re csökkent.
” dnxt_use_icon=”on” dnxt_font_icon=”||divi||400″ font_icon_color=”#435fdb” font_icon_size=”63px” dnxt_content_max_width=”1100px” _builder_version=”4.14.4″ _module_preset=”default” background_color=”rgba(149,183,216,0.1)” width=”100%” max_width=”100%” custom_margin=”0px|0px|0px|0px|false|false” custom_padding=”15px|15px|15px|15px|false|false” border_radii=”on|10px|10px|10px|10px” border_width_all=”3px” border_color_all=”#c3cdd8″ border_width_all_font_icon_border=”0px” border_color_all_font_icon_border=”RGBA(0,0,0,0)” locked=”off” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content”][/dnxtblrb_divi_next_blurb]A Bitcoin bányászata nem olyan olcsó, mint egykor volt, de ez még mindig nem akadályozza meg a befektetőket, hogy tovább folytassák, hiszen a megfelelő erőforrásokkal (fejlett bányászgépek, áram költségek) még mindig jól lehet belőle profitálni.
Mivel a Bitcoin blokklánc felügyeletét, ellenőrzését és új láncok hozzáadásának a felelősségét sok-sok felhasználó viseli szerte a világon, a Bitcoin egy decentralizált kriptovaluta, ami azt jelenti, hogy megbízhatósága nem támaszkodik olyan központi hatóságra, mint a kormány vagy a bank.
Miért van szüksége a Bitcoinnak bányászokra?
A bányászat valójában a Bitcoin-tranzakciók auditálásának és ellenőrzésének folyamata a „kettős költés” problémájának megelőzése érdekében. A dupla költés az, amikor valaki kriptovalutával kétszer próbálja elkölteni ugyanazt az érmét. Magától értetődik, hogy fizikai valutával nem vehetsz egy korsó sört például egy 500 forintos bankjegyekkel, majd ugyanazzal az ötszázassal vásárolsz néhány csomag ropit a közeli kisboltban. A kriptovaluták világában ez nem ennyire egyértelmű.
A kriptovaluta esetében fennáll annak a veszélye, hogy valaki, aki rendelkezik Bitcoinnal, másolatot készíthet róla, és elküldheti azt egy kereskedőnek az eredeti érme helyett. Ahogy a való világban a pénztáros megnézi az ötszázast, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem hamis-e, a virtuális térben ugyanezt próbálják a Bitcoin bányászai tenni a kriptovalutákkal: ellenőrzik, hogy egy tranzakciót nem hajtottak-e végre kétszer.
Mi a Bitcoin bányászat folyamata és mit lehet vele kezdeni?
A Bitcoin bányászatának folyamata a következőképpen működik:
🖥️ A bányász számítógépe, az úgynevezett csomópont, összegyűjti és blokkba csomagolja az utolsó tíz perc egyedi Bitcoin-tranzakcióit.
🖧 Ez a csomópont a hálózat többi csomópontjával versenyez egy bonyolult kriptográfiai probléma megoldásában, hogy elsőként érvényesítse a blokklánc új blokkját.
📡 Az első bányász, aki megoldja a problémát, az egész hálózatnak közvetíti sikerét.
🧩 A többi csomópont ezután ellenőrzi, hogy helyes-e a megoldása. Ha helyes, az új blokk hozzáadódik a blokklánchoz, és az egész folyamat újraindul.
💰 Mivel a bányász volt az első, aki megoldotta a problémát, ezért Bitcoint kap.
A Bitcoin bányászat technikai folyamata
Minden bányász létrehoz egy lehetséges új blokkot meg nem erősített tranzakciókkal az adott csomópont memóriatárából. Ez a blokk tartalmaz egy blokkfejlécet, amely összefoglalja a blokkon belüli adatokat egy hivatkozással a blokkláncban egy meglévő blokkra, valamint egy nonce-t (csak egyszer használt számot). A Bitcoinban a nonce egy egész szám, valahol 0 és 4 294 967 296 között.
Ez a blokkfejléc ezután átkerül az SHA256 hash függvényre: ha a kapott szám nagyobb, mint az aktuális célkivonat, a bányász állít a nonce-on, és újra próbálkozik. A bányászok ezt másodpercenként sok ezerszer teszik meg.
Amikor egy szerencsés bányász hash függvénye az aktuális célkivonatnál alacsonyabb eredményt köp ki, a blokk felkerül a hálózatra. Ezután minden csomópont ellenőrzi, hogy a blokk megfelel-e a célnak, és ha megerősítést nyer, az újonnan bányászott blokkot hozzáadja a blokklánchoz. A bányász Bitcoin jutalmat kap. Ezek a jutalmak a részvétel ösztönzésére és a dolgok zökkenőmentes működésére szolgálnak.
Minden alkalommal, amikor egy új Bitcoint bányásznak ki, a kriptográfiai egyenlet megoldása nehezebbé válik, ami azt jelenti, hogy a bányászoknak magasabb hash-arányra lesz szükségük ahhoz, hogy blokkjutalmakat szerezzenek. Ez azt jelenti, hogy több számítási teljesítményre van szükség ugyanannyi kriptovaluta megtalálásához.
Az első Bitcoin-bányászok a saját számítógépeik CPU-ját használták a kriptográfiai problémák megoldására. A bányászok hamarosan felfedezték, hogy a grafikus feldolgozó egységek (GPU-k) hatékonyabbak, mint a CPU-k. Ez először versenyelőnyt jelentett, később viszont már annyian kezdtek el Bitcoint bányászni, hogy rövidesen fegyverkezési versenyt robbant ki a hardverek terén. A Bitcoin-bányászok jelenleg dedikált hardvert használnak, bár az Ethereum és más kriptovaluták bányászai továbbra is jellemzően GPU-val dolgoznak, ami miatt komoly hiány keletkezett a grafikus kártyák piacán.
A kriptográfiai problémák megoldása a Bitcoin biztonságosságát is garantálja: a blokkláncon belüli tranzakciók visszafordításához a teljes hálózat számítási teljesítményének 51%-ára lenne szükség. Emiatt minden támadás nehéz és értelmetlen, mivel a támadónak több bányászati hardverrel kell rendelkeznie, mint bárki másnak együttvéve.
Kína Bitcoin-bányászatának leverése
Ahogy a Bitcoin bányászata kiforrott, egyre nehezebbek lettek az új belépők esélyei. Manapság a legtöbb bányászatot bányászok „pooljai” végzik, akik egyesítik erőforrásaikat, és megpróbálják felhasználni kumulatív számítási teljesítményüket Bitcoin-jutalmak megszerzésére.
2021 közepéig a bányászati poolok többsége Kínában volt. Ez 2021 májusában megváltozott, amikor a Kínai Állami Tanács felvette a Bitcoin bányászatát a nyomon követést igénylő pénzügyi kockázatok listájára. Ezzel megkezdődött a kriptobányászat elleni széles körű fellépés Kínában, amelynek alapvetően két oka volt:
- az ország szén-dioxid-semlegesség iránti elkötelezettsége,
- valamint a digitális jüannak, azaz a központi bank digitális fizetőeszközének és a Bitcoin riválisának küszöbön álló piacra dobása.
A tartományi kormányok – köztük Belső-Mongólia, Hszincsiang, Csinghaj, Jünnan és Szecsuan – által elrendelt bányászati tilalmak sorozata következett, ami miatt összeomlott a Bitcoin bányászati hash rate-je és ezzel együtt az árfolyama is. Azóta a kínai bányászok áttelepültek olyan országokba, mint például Kazahsztán, míg más országok bányászai felgyorsultak, aminek eredményeként 2021 októberére az Egyesült Államok megelőzte Kínát, mint a világ legnagyobb Bitcoin-bányászatának piaca.
A bányászokat erősen befolyásolják az áramárak, mivel a munkavégzés igazolása (proof of work) nagy mennyiségű áramot használ fel. Sokan azért települnek át más országokban, mert ott olcsóbb az elektromosság.
A Bitcoin kínálatának korlátja 21 millió. Amikor mind a 21 millió BTC-t kibányásznak, 2140 körül a bányászokat tranzakciós díjjal jutalmazzák.
” dnxt_use_icon=”on” dnxt_font_icon=”||divi||400″ font_icon_color=”#435fdb” font_icon_size=”63px” dnxt_content_max_width=”1100px” _builder_version=”4.14.4″ _module_preset=”default” background_color=”rgba(149,183,216,0.1)” width=”100%” max_width=”100%” custom_margin=”0px|0px|0px|0px|false|false” custom_padding=”15px|15px|15px|15px|false|false” hover_enabled=”0″ border_radii=”on|10px|10px|10px|10px” border_width_all=”3px” border_color_all=”#c3cdd8″ border_width_all_font_icon_border=”0px” border_color_all_font_icon_border=”RGBA(0,0,0,0)” global_colors_info=”{}” theme_builder_area=”post_content” locked=”off” sticky_enabled=”0″][/dnxtblrb_divi_next_blurb]A bitcoinbányászatot sok kritika érte magas energiafogyasztása miatt,
amely 2021-ben körülbelül 11,8 GW vagy 103,31 terrawattóra volt, ami több, mint tizenkét atomerőmű teljesítménye.
A kriptovaluta egyes támogatói azzal érvelnek, hogy „energiavalutaként” működik, amely ösztönzi a többletenergia felhasználását; sőt, az Egyesült Államokban és Iránban számos erőmű többlet földgázt használ fel nagyszabású bitcoin-bányászati műveletek végrehajtására, de vannak olyanok is, akik atomenergiát is bevetnek. El Salvador kormánya, amely 2021-ben törvényes fizetőeszközzé tette a Bitcoint, még a bitcoin bányászatát is megkezdte vulkánokból származó geotermikus energia felhasználásával.
Arra vonatkozó adatok, hogy a Bitcoin teljes energiafogyasztásának mekkora része származik megújuló energiaforrásokból, eltérőek, a becslések 39%-tól akár 75%-ig terjednek (bár a magasabb becslések általában a kriptoiparban érintett cégektől származnak). A Bitcoin bányászai jelenleg Banglades karbonlábnyomával egyenlő környezetterhelést okoznak.
E kritika miatt egyes kriptovaluták átállnak a munka igazolására vonatkozó konszenzusos mechanizmusról (proof of work) a tét bizonyítására, azaz a proof of stake néven ismert rendszerre.
A proof of stake rendszer bányászok helyett validátorokat használ a keletkezett új kriptovaluták hitelességének ellenőrzésére. Ezek a validátorok a saját kriptovalutájukat kockáztatják, amikor ellenőrzik az egyes tranzakciókat. Siker esetén a validátorok jutalmat kapnak arányosan azzal, hogy mekkora tétet raktak a tranzakciók hitelesítésére. Az Ethereum jelenleg proof of work modellt használ, de hamarosan áttérnek a proof of stake rendszerre.
A Bitcoin azonban ragaszkodik ahhoz a jól bevált munkakonszenzus-modellhez, amelyet Satoshi Nakamoto hirdetett az eredeti Bitcoin-tájékoztatóban, több mint egy évtizeddel ezelőtt.
