El tudsz képzelni egy olyan szervezetet, amelyen belül másokkal – éljenek bárhol – dolgozhatsz, kommunikálhatsz, fektethetsz be tőkét és hozhatsz létre új dolgokat anélkül, hogy ismernéd őket, mégis mindezt olyan szabályokhoz kötötten tudnád megvalósítani, amelyek egy blokkláncba vannak kódolva? Nos, a DAO-k éppen ezt teszik lehetővé.
A DAOk, vagy Decentralizált Autonóm Szervezetek olyan szervezetek, amelyeket egy átlátható számítógépes programként kódolt szabályok képviselnek, és amiket a szervezet tagjai irányítanak ahelyett, hogy egy központi vezetés döntene helyettük. Mivel a szabályok be vannak ágyazva a kódba, nincs szükség menedzserekre, így megszűnik a bürokrácia, továbbá a tagok között nem létezik hierarchikus rend sem.
Az emberek folyamatosan keresik a választ arra, hogy „Hogyan tudunk értéket teremteni és erőforrásokkal kereskedni egy megbízható környezetben?” A blokklánc lehetővé teszi az automatizált tranzakciókat és magát a kereskedést, de ez nem minden.
Az Ethereum szerint az internetfelhasználók úgy akarják megszervezni magukat, hogy „biztonságos és hatékony módon dolgozhassanak együtt hasonló gondolkodású emberekkel, szerte a világon”
Mit érdemes tudni a DAO-król?
A DAOk lelke: Okosszerződések
Az intelligens szerződések szinte bármire képesek, ha elég ügyesek vagyunk a programozásukhoz. Ez a hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy ahelyett, hogy ahelyett, hogy fizetésemelést kérnénk a főnöktől, megpróbálnánk eldönteni, hogy kit vegyünk fel az állásra jelentkezők listájáról, egy intelligens szerződés egyszerűen elvégzi ezeket a feladatokat, így az egész szervezetet önfenntartóvá vagy autonómmá teszi.
A DAO-k folyamatosan fejlődhetnek és növekedhetnek, mert a változtatásokat követelhetnek és szavazhatnak róla. A kriptovaluták világában egy DAO általában néhány millió tokennel szokott indulni. Minden token egy szavazatnak felel meg, és aki a legtöbb token birtokában van, annak van a legnagyobb döntési ereje. Ez a döntési erő növeli a token értékét, valamint azt is lehetővé teszi a DAO számára, hogy a világ fejlődésével párhuzamosan változzon.
A nyereség elosztása
Ha a DAO nyereséget termel, akkor az összes nyereséget a natív DAO tokenjén keresztül elosztja a tagok között. Ez sokféleképpen megtörténhet, például a token értéknövekedésén keresztül, vagy a nyereségből keletkező tokenek elosztásával. Mindenesetre, amikor a szervezet nyereséget termel, a profit automatikusan és átláthatóan a tagokhoz vándorol. Ez a potenciális nyereség a szavazati jogokkal együtt sokkal értékesebbé teszi a DAO token birtoklását, mint a legtöbb manapság forgalomban lévő kriptovaluta.
Kezdeti próbálkozások
A Bitcoint a legtöbben az első teljesen működőképes DAO-nak tekintik, mivel programozott szabályokkal rendelkezik, önállóan működik, és közmegegyezésen alapuló protokollon keresztül koordinálják.
Természetesen nem minden DAO volt olyan sikeres, mint a Bitcoin. 2016 májusában a német slock.it startup elindította a kreatív elnevezésű „The DAO”-t az Airbnb decentralizált verziójának támogatására. Akkoriban nagy sikert aratott egy közösségi finanszírozási kampány, amely több mint 150 millió dollár értékű Ethereumot gyűjtött össze.
Sajnos a DAO-ban használt kóddal voltak bizonyos problémák. Így elkerülhetetlenül 2016 júniusában a hackereknek sikerült 50 millió dollár értékű Ethereumot leszívniuk a DAO-tól, mielőtt leállították volna. Annak ellenére, hogy a hiba a slock.it kódban volt, és nem a mögöttes technológiában, a feltörés aláásta egyesek bizalmát mind az Ethereumban, mind általában a DAO-kban.
Mi a helyzet a mai DAO-kkal?
a decentralizált pénzügyek (DeFi) 2020-ban bekövetkezett robbanása miatt, a DAO-k iránti újbóli érdeklődés növekedéséhez vezetett.
Mivel a DAO pénzügyi tranzakciói és szabályai egy blokkláncon vannak rögzítve, ez kiküszöböli annak szükségességét, hogy harmadik felet bevonjanak egy pénzügyi tranzakcióba, és az intelligens szerződések révén leegyszerűsödnek a tranzakciók.
Egy DAO ereje az okosszerződéseiben rejlik. A szerződés a szervezet szabályait képviseli, amelyeket senki sem szerkeszthet anélkül, hogy az emberek észre ne vennék, hogy valaki babrált a kóddal, mivel ezek átláthatóak és nyilvánosak. A legtöbb cég még ma is jogi státusszal alátámasztott szervezetként működik, amelyeknek a szerződéseit csak az illetékesek láthatják. Egy DAO enélkül is tökéletesen működhet, hiszen közkereseti társaságként definiálható.
A DAO-knak a következő elemekre van szükségük ahhoz, hogy jól tudjanak működni:
- Szabályok, amelyek irányítják a működést;
- Finanszírozási forma (token), amellyel a szervezet gazdálkodhat, pl. befektethet, vagy osztalékként szétoszthat a tagok között;
- Szavazati jog, amelyek az új szabályok és irányok kijelöléséhez kellenek;
- Egy átlátható és profi struktúra, amely garantálja, hogy a befektetők biztonságosan tudjanak üzletelni
A szavazási rendszer lehetséges problémái, hogy bizonyos folyamatok lassabban mennek végbe, például egy biztonsági rés kijavítása is időigényesebb, valamint egyes szervezeti változtatásokat akár meg is gátolhatnak a tagok, akiknek eltérő a bevonódásuk a DAO ügyeibe, valamint különböző érdekeik és pénzügyi ismereteik vannak.
A DAOk előnyei és hátrányai
A DAOk legnagyobb előnye, hogy nem bizalomra épül. Valójában nem kell egyetlen vezérigazgatóban, menedzserben vagy vezetőben sem bíznunk, hogy odaadják-e az ígért profitot, vagy, hogy a szavazatunkkal valóban változást érhetünk el, hiszen ezek automatikusan, központi kontroll nélkül megtörténnek. A program vagy az egész szervezet akkor is tovább működik, ha a legjobb fejlesztő kilép a projektből, vagy ha a finanszírozás megszűnik.
A DAOk további előnye, hogy nem lehet őket kívülről leállítani. A nagyvállalatok esetében a hatóságok vagy a kormányzati szervek technikailag közbeléphetnek, és leállíthatják, vagy ellehetetleníthetik a működését. Ma az egyetlen módja annak, hogy egy DAO-t leállítsanak az, hogy felvásárolnak annyi tokent, amellyel meg lehet szavazni a szervezet leállítását, majd benyújtanak erről egy javaslatot.
Végezetül a DAO nyílt forráskódú, ami azt jelenti, hogy a kódjuk bárki számára elérhető, ezáltal a hozzáértők fejleszthetik és javíthatják (amit szintén szavazás útján lehet implementálni). A nyílt forráskódú projektek általában sokkal megbízhatóbbak, egyszerűen azért, mert más programozók segíthetnek a fő fejlesztőknek megtalálni néhány hibát a kódjukban, és még megoldásokat is javasolhatnak ezek kijavítására.
Annak ellenére, hogy a DAO-knak rengeteg előnye van, van néhány hátrányuk is, amiről érdemes néhány szót ejteni:
- Az első hátrány az, hogy sebezhetőek a támadásokkal szemben, mivel bárki megnézheti a kódot. Ez azt is jelenti, hogy ha a támadók alaposan ismerik a kód működését, akkor gondosan tanulmányozhatnak minden biztonsági rést és a kód lemásolásával még le is tesztelhetik a hacker támadásokat, mielőtt élesben törnék fel a rendszert.
- A második hátrány, amit sokszor tapasztalunk, hogy nincsenek üzleti titkok. A kutatás és fejlesztés általában olyan versenyelőny, amelyre a vállalatok rengeteg pénzt és időt költöttek jelentős megtérülés nélkül. Teszik mindezt abban a reményben, hogy egy nap megtérül, hiszen hosszútávon előnyre tehetnek szert az értékesítési volumen, a marketing, a disztribúció vagy a termék minőségének tekintetében. A megtérülés pedig sokszor nagyobb, mint a befektetett pénz, mert egyetlen másik cégnek sincs meg az adott versenyelőnye. Egy DAO működését nehéz eltitkolni, mivel a kód teljesen nyílt forráskódú, és valójában bárki megnézheti a tranzakciókat és a szervezet működését.
Mire lehet használni a DAO-kat?
Eddig a DAO-kat számos célra használták, például befektetésre, jótékonykodásra, adománygyűjtésre, hitelfelvételre vagy NFT-k vásárlására, mindezt közvetítők nélkül. a DAO bárkitől fogadhat adományokat a világ minden tájáról, és a tagok eldönthetik, hogyan költsék el az adományokat.
A DAO-ban rejlő lehetőségek tárháza végtelen: akár egy zeneszerző dalának a társtulajdonosa is lehetsz, mindössze ki kell fizetned kriptovalutában a rád eső részt.
2021 májusában Jenny DAO megvásárolta első NFT-jét, Steve Aoki és a 3LAU közös dalát. Ez a DAO egy metaverzum szervezet, amely az NFT-k résztulajdonát biztosítja. Tagjai felügyelhetik majd az NFT-k vásárlását, és a Unicly protokoll intelligens szerződései irányítják azt a trezort, ahová ezeket az NFT-ket hozzáadják.
A DAO-k olyan kollektív szervezetet képzelnek el, amelyet tagjai birtokolnak és irányítanak, és mindegyiküknek megvan a hangja. Sok elemző és iparági bennfentes megerősíti, hogy ez a fajta szervezet egyre inkább előtérbe kerül, akár néhány hagyományos vállalatot is felválthat.
A vállalkozásoknak és a márkáknak lépést kell tartaniuk a jelenlegi trendekkel, amelyek hatással lehetnek arra, hogyan lépnek kapcsolatba a fogyasztókkal. Bár a DAO szervezeti forma még gyerekcipőben jár, úgy tűnik, hogy egyre többen kezdik felismerni a virtuális közösségekbe rendeződés pénzügyi előnyeit.



